Szamoskér történelme, kultúrája. A tájegység nevezetességei.

AJÁNLOM AZ OLDALT

Bejelentkezés

Elfelejtettem a jelszót

Szamoskér hírességei

Bán Béla

A KÉPZELET REPÍTETT SZÜLŐFALUMBA

Szász Levente versével.

Nyugtalan holtak unokája

Őseim fekszenek halottan,

por szívükből szilfák nőnek,

nyughatatlan holtjai ők

a szamoskéri temetőnek.

Szemük fényére homály hullott,

halálba békült szenvedésük,

- ringasd őket mostmár, Szamos,

s dalokkal zsongd be pihenésük,

mert a némaság fiai ők,

füvek és fák nyelvén üzennek,

s kérdik: „Őrzöd-e emlékünk

késő utód? – Szólj, üzend meg!”

https://www.facebook.com/bela.ban.1

Bán Béla: Szamoskéri harangszó

Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki élete során bármely rövid ideig szamoskérinek mondhatta magát. Ők maguk, vagy szüleik, s távolabbi felmenőik. Másoknak természetesen nem ajánlhatom. Kit érdekelne egy haldokló kis falu története? Kit érdekelne a benne élt több száz család története? 1785-ben 202 ember élt a faluban. Közben felkúszott a lélekszám ezerre. S most, alig két és fél évszázad után felülről közelítjük a 200-at. Csak az itt maradottak korösszetétele változott. Hogyan rajzolódott ez az ív, ami lassanként önmagába tér vissza? S ami közben történt, különösen, ami az elmúlt 100 évben történt, az a külső szemlélő számára érdektelen. De remélem a mieink számára nem.

A könyv maga nagyon is személyes jellegű. Csak a mienk, hiszen életünk, családunk élete, alakulása eddig is nyitott volt a közösség előtt. Nem történt más, csak mindezeket papírra vetettem. Használjuk ezt egymás megismerésére, de vigyázzuk is rá egyben, hogy a miénk maradhasson. Végül még egy ajánlás: csúsztasson egy üres lapot mindenki a családját leíró rész mellé, amin tovább vezetheti szeretteinek, hozzátartozóinak történetét, írja be a családban történt fontos eseményeket, mint tették azt őseink, s beírtak az öreg bibliába. Hogy tovább terebesedjék mindenki családfája.
Kelt Pomázon, 2010 őszén

Szamoskérieknek szeretettel: Bán Béla

Bán Béla: Az Öreg

Egy kocsmáros élete, vagy látlelet a rendszerváltás körüli évekről, vagy gazdasági krimi

2020. augusztus 17. - Mohácsi Zoltán

Újra és újra ismétlem magamat. Most éppen azt, hogy nehéz egy könyvről írni, ha ismerem a szerzőjét. Hát még akkor, ha nem csupán ismerem, hanem tisztelem és kedvelem is. Illetve még ebben az esetben sem lenne nehéz írni, ha az írás csupa hurráoptimista vonásokat emel ki a könyvből, vagy éppen hibátlannak tartja.

Bán Bélát ismerem, mind a kettőt, az írót is, a fiát is. Ahogy írtam már (s mit nem írtam még le?), a fiatalabbik ifivezetőm volt megboldogult úttörő éveimben. Az idősebbiket már érett (?) fejjel, negyven éves korom körül ismertem meg. Nem mint kocsmárost, akkor már régen a fiatalabb Béláé volt a kocsma, sőt már ő is bérbe adta az üzemeltetést. Ja, mert igen, Az Öreg voltaképpen egy óbudai kocsmatörténet. Is. Vagy micsoda... S jelzem, ez a kérdés, hogy micsoda, lesz az értékelésem kulminációs (és nem kulináris) pontja.

	időjárás

Szamoskér-Szatmári térség gondolatai

Postaláda

"Szamoskér (hatvanas évek) akkor egy nagyon magabíró közösség volt.

Olyan volt, mint a Kánaán.

Ez a falu tűnt mára el."

Bölcskei Gusztáv Püspök úrr

szamokerkeep@gmail.com

Keep your eyes open! = Tartsd nyitva a szemed!

We keep our word. = Megtartjuk a szavunkat.

Szamoskér Református templom

	Szamoskér Ref.Templom

Szamoskér Püspökei

Szamoskér híres alkotók linkjei

Szamoskér hírességei link

Szamoskérről írták

Keleti-Kárpát-medence néprajzi írások

	A Magyar nyelv éve

Szamoskér Történelme

Szamoskér (Kér) Árpád-kori település. Nevét 1292-ben említette először oklevél Keer néven.

1292-ben Keer (Kér), a Balogsemjén nemzetségből származó Ubul fia (Kállay) Mihály fiainak Szamos menti, annak bal partján fekvő birtoka volt.

A birtokot IV. László király halála után egy időre a Borsa nemzetségből származó Tamás fia (Kopasz) Jakab, majd az Aba nemzetségbeli Omode nádor, később pedig a Kaplon nemzetségből származó Gelénesi Jakó fia András szerezte meg.

1307-ben Ottó király visszaadta Kér birtokot Ubul fia Mihály ispán fiainak, István mesternek és testvéreinek.

1319-ben Mihály fia István mester rokonai osztoztak meg Kér birtokán.

1427-ben Keer a Szamos túlsó partján vele szemközt fekvő Kérsemjénnel együtt a Kállay család ősi birtokai közé tartozott.

1427-ben Zsigmond király a Kállay család tagjainak uj adományt adott rá, de egy részére a Zudar nembeliek is igényt támasztottak.

1494-ben a falunak már állt Szentháromság tiszteletére szentelt fatemploma is.

1548-ban Dobó Ferenc és Domokos is birtokrészt szereztek itt.

1910-ben 501 magyar lakosa volt. Ebből 33 római katolikus, 418 református, 42 izraelita volt.

A 20. század elején Szatmár vármegye Fehérgyarmati járásához tartozott.

A Kér a Szamos gyakori áradásai miatt sokat szenvedett, ezért többször is változtatta helyét.

forrás:Wikiwand

I.világháború veszteségei

Szamoskéri áldozatok névsora

1873 Dévai Antal

1874 Gáspár Menyhért

1878 Bíró József

1878 Bíró Lajos

1879 Tóth György

1881 Braun Márton

1881 Gáti János

1881 Tóth István

1883 Tóth Károly

1884 Bíró Gusztáv

1884 Kerezsi Lajos

1885 Tóth Jenő Dédapám

1888 Dienes Ádám

1888 Tóth Gyula

1889 Gáti Pál 31 éves

1889 Siket József

1889 Soós Gusztáv

1890 Gáti Lajos

1891 Tóth Zsigmond

1892 Gáspár János

1892 Szabó Péter

1893 Bíró András

1893 Bíró Gyula

1893 Braun Samu

1893 Deutsch Ábrahám

1893 Lakatos Bertalan

1894 Bán József

1894 Hajdú Pál

1894 Milak Kálmán

1894 Tóth Bálint

1894 Vincze Bálint

1895 Gergely Imre

1897 Dévay György

1899 Klein Ferenc

Deutsch Ábrahám

Hajdú Pál

Kristin Ferenc 21 éves

Parag Miklós

II. világháború veszteségei

A II. Világháborúban ELESETTEK

Bakos Ferenc

Bakos Lajos

Balogh Lajos

Balogh Sándor

Bíró Elemér

Bíró Gusztáv

Bíró Miklós

Bíró Pál

Ember Endre

Halász Lajos

Kristin György

Kristin József

Piros Sándor

Soós Gyula

G. Tóth Gyula

Tóth Árpád

Tóth Mihály

Vincze Szilárd János

Holokauszt áldozatai Szamoskéren (Auschwitz-Birkenau)

név	sz. év
Braun Mór	55 éves
Deutsch Gizella	48 éves
Gerendási Bernát	7 éves
Gerendási Ernő	5 éves
Gerendási Jenő	3 éves
Gerendási Lipót	66 éves
Gerendási Lipótné	60 éves
Gerendási Mór	34 éves
Gerendási Sándor	1 éves
Grünfeld Béla	1875
Klein Andor	visszatért
Klein Benjaminné
Klein Edit	5 éves
Klein Sámuel	81 éves
Klein Sámuel	40 éves
Klein Sámuelné	64 éves
Klein Sándor	7 éves
Schwartz Endréné	1914
Tóth Kálmánné	42 éves
Tóth Irén Tóth Matild	20 éves református 18 éves református
Weinberger Sándorné	32 éves
Weisz Hermanné

Gerendási Berta

Vincze Szilárd

1970. Árvízi--Emlékek képek

1970. Árvízi--Emlékek

100 éve írták, Szamoskérről és környékéről

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN

Szamoshát-Szamosköz-Szamos mente

KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA

Régi térkép 1777

A KECSKE FÉRJE

A KECSKE FÉRJE

Hárman voltunk testvérek. Legidősebb én voltam, s a családban, de Fehérgyarmaton minden ismerősöm /Micinek/ hívott, ennek okát szüleim sem tudták. István nevű öcsémet otthon, de mind a mai napig /Testaként/ ismeri mindenki, ami a testvérke szóból alakult ki, mert szüleim /Testvérke/ néven beszéltek róla kedvemért. Sándor öcsémet meg /Sanci/ néven becéztük, más nevet nem is használtunk. Ha valaki netán Sándornak mondta, az bajt jelentett, főként az iskolában. Tizenegy-tizenkét éves koromig számítom gyarmati éveimet, aztán váltam debrecenivé, majd szolnokivá. Lévén most a Magyar Nyelv Hete (Napja) néhány gyarmati emléket idézek fel, beszélni tanuló kis öcsémről, a családban használt szavakról, gyarmati furcsaságokról.

Egyszer esős időben egy rongylabdával focizgattunk lakóházunk gangján Testával. Sanci meg ott lábatlankodott és állandóan kiabált, hogy /Henc! Henc!/ Hallja ezt szomszédunk Kublik bácsi a kosárfonó mester, a foci nagy barátja és megkérdezte: „Sancikám! Tudod, hogy mi az a henc?” Sanci rávágta: „Hogyne! Egy ilyen kis pici piros bádog.” – mutatta a tenyerén. Kublik bácsi fél szeméből (egyiket kiütötte egy vessző) potyogott a könny, annyira nevetett. Az lehetett, hogy pár nappal előbb egy cipőpasztás dobozt rugdostunk labda helyett. Mégpedig Bison boxos dobozt, mert annak volt vöröses színe. Bár lehet, hogy mélyebb értelme volt…?

Sanci még kicsi volt, kb. akkora, mint most Andriska unokám (3 éves). Mama (édesanyám) egyszer egy hatalmas, szépen kitömött kövér libát pucolt meg. Szép sárga volt. Ott hagyta az asztalon és bement Ilus nénihez (nagynéném) beszélgetni. Sanci felmászott a székre, s azon térdelve az /ezüst kés/ (egy konkrét kést hívtunk így) nyelével, amely kúp alakúan hegyben végződött a szép libát elkezdte püfölni. Olyan kráter-féle lyukak maradtak egy-egy csapás után. Közben hangosan mondogatta minden ütésnél: /Meg-rocs-ká-zom! Meg-rocs-ká-zom!/ Mikor mama meglátta az összelyukasztott libát irtó dühös lett és jó nagy pofont adott neki, de közben annyira nevetett, hogy Sanci sem sírt. Hogy mi lenne az a megrocskázás és honnan vette Sanci, nem tudni. Nyilván a költő, irodalmár jelentkezett benne. Az ezüst kés egyike még Debrecenben is megvolt. Ez egy ezüst családi készlet volt: villák, kanalak (kicsi és nagy) és próba is volt benne. Mama többször vitte be a zálogházba papa ezüst cigarettatárcájával együtt. Testa nagyon szelíd kisfiú volt, így mesélték. Amikor aztán begurult valamiért – ezt a tulajdonságát később is megőrizte – ütött-vágott. Mikor már beszélni is tudott ilyenkor dühében toporzékolt, ökölbe szorította a kezét és csapkodott, közben ezt kiabálta: /Bakecse gumicse! Bakecse gumicse!/ – jól megnyomva a /b/ és a /cs/ hangokat. Ezt később is mindenki emlegette, de senki sem tudnám megmondani, hogy mit jelent és honnan vette. A Szamosháti Szótárban mindenesetre nincs benne.Testa abban a kivételes helyzetben volt, hogy óvodába is járt. Én már iskolás voltam, soha nem jártam /ovodába/ (így rövid o-val mondják, jó hangsúlyosan). A jeles intézmény a házunkkal majdnem átellenben volt a Siket Bányai asztalos házának a végében. /Ovó Erzsinek/ hívta egész Gyarmat az /ovón//ő//t/. Sokszor megfordult nálunk, mert Ilus néni barátnője volt. Testát nagyon szerette, a combjába, fenekébe nagyokat csípett és azt mondta: /húsom!/Testának ez nem nagyon tetszett és egyszer azt mondta neki: /Bélistára teszlek!/ Ez nagyon tetszett neki. Még évekig említette. Sőt Mátészalkán még idős korában is emlékezett rá. Amikor megtudta, hogy ki vagyok, megkérdezte: /Hogy van Testa, aki bélistázni akart?/

Ha már ezt említjük egy másik jelenet is eszembe jut. Testának volt osztálytársa Müller Kurti (vagy nekem? erre már nem emlékezem). Kurtinak német volt az anyja. Fia után mi gyerekek /Kurti néninek/ szólítottuk. Egy elesett német katona özvegye volt és Bodnár fényképész vette feleségül. Kurtival – vereses hajú, vékony, hosszú szeplős gyerek volt –jó barátságban voltunk. Járt is hozzánk. Az anyja meg Ilus nénihez (nagynéném) és ilyenkor hozta magával Istvánkát gyönyörű, babaszerű, göndörhajú szőke kisfiút, aki Sancinál kisebb volt. Mindenki kedvében járt. Ilus néni épp a konyhában volt és a nemrég kikelt kiscsirkéknek vágott csalánt. A kiscsirkék egy fekete pokrócban voltak és az egyik felét Ilus néni rájuk borította. Megjött Istvánka. Erre Ilus néni odahívta: „Nézd csak Istvánka, most keltek ki a kis csirkék!” – levette a takarót róluk, azok ott csipogtak sárgán a fekete takarón. Volt közöttük egy kis fekete csirke is. Istvánka odament, megragadta a feketét és azt mondta: /Juj, de jó fekete!/ Olyan mély hangja volt, mint egy öregembernek. Megszorította és puff, a földhöz vágta. A kis jószág azon nyomban kiszenvedett. Az anyjától egy nagy pofont kapott érte. Családunkban azonban mondása fennmaradt. Ha leejtettünk egy poharat, tönkre silányult valami, kárba veszett, akkor így sirattuk el: /Juj, de jó fekete (vót)!/

Azon meg rettentően nevettünk - mama mesélte -, hogy Kurtinak az anyja (nem tudott még jól magyarul) mit mondott. Ilus néni magyarázott neki valamit a bakkecskéről. De ezt a szót nem értette. Mikor nagy nehezen felfogta mi lenne, a homlokára csapott és azt mondta: „Ja! A kecskének a férje.”

	Látogatók Látogatók
Indulás: 2021-01-24

	Odal foditó+óra

Szamoskér címere

Magyar törzsnévből alakult nevek: Kér, Keszi, Kürt, Tarján, Gyarmat stb

Jelenlegi Fa haranláb (2021)

Régi református templom Fa haranglábbal 1925.

	A honfoglaló magyarság díszítőművészete a XX. században

	Polgármester -- Önkormányzat elérhetősége
Polgármester: Soós Endre Polgármesteri Hivatal, Szamoskér Cím: Kossuth Út 192 .Irányítószám 4721 Szamoskér Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Telefon:(44) 708 591 Szamosszegi Közös Önkormányzati Hivatal E-mail: szamoskerkozseg@freemail.hu jegyző: Kanyó Tamás 4824 Szamosszeg Bercsényi utca 6. Tel: 44/580 050 http://www.szamosszeg.hu/ E-mail: korjegy@mail.techno-tel.hu Fehérgyarmati Járási Hivatal 4900, Kiss Ernő u.2. Tel: 44/510-240 Fax: 44/510-233 Kormányablak nyitvatartás Hivatalvezető:Karaova Magdolna E-mail: fehergyarmat@szabolcs.gov.hu