Keér. I. A község- és egyházról általában.

Fekszik Szatuiárban, a Szamos balpartján. 1292. Kállay Mihály, Jakab, Kopaz Tamás fia által való elfoglaltatásáról panaszkodik. 1427. Zsigmond király Kállay Jánosnak új királyi adománynyal ajándékozza. 1548. Dobó Ferenc és Domokos nyer benne részt. A Kállayak kérése folytán egy ideig a szomszéd községekkel együtt Szabolcsvármegyébe volt kebelezve. (Szirmai Szat.-v.-m. E. II. k. 358. 1.)

A Szamos gyakori kiáradásai miatt helyét többször változtatta, ezenkívül a háborús idők sanyarúságait is szenvedte; a pestis is meglátogatta.

A reformációt hihetőleg az egykor protestáns Kállaycsalád — mint földesura — befolyása után vette be s mint leánygyülekezet, az átellenes parton fekvő Semlyén tiliája volt 1873-ig, de ekkor paplakot építvén, a lelkészt átköltöztette, a mit Semjén rósz névén vevén, felsőbb e. hatósági engedélylyel különvált Keértől. Lelkésze: Varga Menyhért. Elődeit lásd Keér-Semjén alatt.

II. Tanitók és iskolaügy. Az iskolások előbb Semjénbe jártak á t, midőn t. i. a Szamos megengedé. 1783 vagy talán 1782 tavaszán segédtanitóság állíttatván Keéren, az legelsőben Gáti Sámuellel töltetett be; de a ki „rósz emberu lévén, helyére dislokáltatott 1784-ben Darvai József; 1786-ban Szilágyi György, ki itt meglialálozván, félidőben jött helyette 1788-ban: Szíícs István; 1793-ban Kiss József; 1796-ban Konyáry Ferenc; 1797. Czeglédi Mihály; 1798. Molnár Mihály; 1800-ban Kiss József. Ez idős volta miatt — igy szól a vizitáció,— alkalmatlan lévén a toronyba járás- és harangozásra, elbocsáttatott 1803-ban. Ugyanez évben Szilágyi János iskolába nem járás és isk. épület nem létéről panaszol.

1806. Kondor István. 1810. Boros Márton. Semmi iskolája , még tanítványa sincs; de a szülék beismerik, hogy ennek magok az okai. 1811-ben  mellgyengeség miatt lemondott. 1812—18. Csonka János, ki jó tanító volt.

Az 1814. nov. vizitáció megdicséri; egyszersmind meghagyja a keérieknek: „hogy mivel nincs a télnek mivel mennie" fizetését a legnagyobb pontossággal behajtsák. 1818—28. Szekeres László; szintén szorgalmas tanító.

1828. Hermán András, hanyag tanító. 1829—35. Márton Imre , ki szintén dicséretes tanító volt. 1835—37. Szerdahelyi Ferenc. 1837—51. Berki Sándor, ki egyike a szatmári ref. egyházmegye jobb tanitóinak. 1851—53. Szegedi István. 1853—60. Halász Pál. 1860—65. Varga Menyhért segédlelkész, szintén jó tanító. 1865 óta Székely János.

III. Bel hivatalnoki fizetések. Keérből hajdan a belhivatalnokoknak alig jött valami proventusok. 1801-ben a Semjénben lakó lelkész következő dijt húzott innen: 53 vfrtot, 33 szekér fát, 33 szekér szénát, 13 köböl megrostált tisztabúzát, 6 vfrt. stolárét; földje volt 2 fordulón 4 köblös, melyet az ekkla szántott. (Belhiv. fiz. öszszeg. kimut. 1801.) 1875. a helyben lakó lelkész fizetése: 22 köböl búza, 30 frt. készpénz, 132 frt. szénaváltság; 6 öl kemény tűzifa, 36 hold föld, (1200 □ ölével) melyből a régi 5 és */2 hold adóját az egyház, a többiét a lelkész fizeti, mintegy 20 frt. stoláre. (1875. évi öszszeirás.)

A tanítói fizetés 1801: 7 rhfrt. 12 kr., 13 köböl búza: 33 szekér fa, 2 fordulón 4 hold föld, 2 köböl 2 véka búza és 8 frt. 36 kr. tandíjul. 1875: 22 köböl élet 8 5 frt.; 6 öl kemény tűzifa, 18 hold föld egy tagban , melyből 7 és '/4 hold régi föld adóját az egyház fizeti, l/j hold lanka, az ó-temető fűtermésének használata, 10 frt. stoláre és tandíjul minden iskolástól ya véka zab s ugyananynyi rozs rostálva, 23 kr. s 1 csirke. IV. Templom, torony, úrasztali készletek.

E gyházi és iskolai épületek. Ingatlan és ingó javak. Keérben hajdan a templom fából volt s e helyett építtetett a jelenlegi imaház, mely egy igen egyszerű épület. Építési idejét nem tudjuk. A torony a templomtól távol, fából van s benne 2 harang függ.

Az egyszerű ú ras zta lh o z való sz. eszközök ezek: 1 szőrszövet és 1 sáhos abrosz, 1 kék selyemkendő rojtozva, 1 nagyobb és 2 kisebb tüli- s 1 molkendő, 1 sáhos kendő, 1 cin tányér, 1 aranyozott régi pohár, 1 cin-kanna, s 1 arany virágos keresztelő pohár.

Az egyházi épületek közííl a papiak építtetett 1870— 71. 8 az iskola 1868-ban. Ezek a templom s az egyház 2 szárazmalmával együtt a tűz ellen biztosítva vannak.

Ingatlan birtokai az egyháznak a már említett belhivatalnoki szállások, külbirtokállományok s 2 malmon kívül 50 hold földből állanak, melynek nagyobb része kaszáló.

Ingóságait pedig az 1806. ápril 20. nyitott s azóta folytatott anyakönyvek s későbbi keletű jegyzőkönyvek teszik stb.

V. Népesség. 1801: Lelkek sz. 136. 1877: lelkek sz. 607, újházasok sz. 4, szülöttek sz. 36, konfirmáltak sz. 94, halottak sz. 18. Iskolások. 1801: Tanulók sz. 20. 1877: tanköt. 6 — 12-ig 70, iskolába jár 55, részben jár 9, nem jár 6.

 Keér-Semjén.

I. A község és egyházról általában. Keér-Semjén fekszik Szatmárban a Szamos jobb partján. 1427-ben Zsigmond király Kállay Jánosnak adományozta.(Szirmai Szatmárvárm. e. II. k. 363. 1.) Legnagyobb részben ma is a Kállay család bírja. Viszontagságairól anynyit mondhatunk, hogy a Szamos kiáradásai s a hadvészek többször látogatták; valamint a pestis is. Reformáltatása időpontját meghatározni nem tudjuk ;de erős azon vélelmünk: hogy ez az egykor protestáns

Kállay-család — mint földesúr — befolyásával s pártfogása alatt történt és hogy a reformáció kálvini iránya 1570 körül már teljesen megerősödött benne. Kezdettől óta anyaegyház volt s mint ilyen, filiájával, az átellenes parton levő Kéérrel együtt, a szatmári ref. egyházmegye kiegészítő része volt s az ma is. Pártfogója a Kállay-család róm. kathólikussá lévén, elmaradt az e család udvarából járt dézma is; sőt üldözni kezdték ez egyházat.

A szatmáre.-m. levéltárban levő 1718. ápr. 15. kelt okmány szerint, Kállay János a semjéni parókhiális telket elcseréli; egy 1720. nov. 21-iki u.-o. levő s a budapesti vallásügyi bizottság elé terjesztendett okmányban panaszolja az es­ peres, hogy Kállay Ferenc a semjéni ref. templomot elfoglalta. Ugyanez időben róm. kath. lelkész is volt Semjénben, ki nyomozásokat is tett a szomszédos ref. egyházak és lelkészeik ellen; de e nyájnélküli pásztor, a Kállayaknak a szabolcsi jószágaikra lett elvonulásával, szintén elhagyta e tájat. Az újabb időben (1860—70.) a semjéniek új tégla templomot s tornyot építettek s miután Keér papjokat elvitte, 1873 bán a papi állomást újból szervezték és ismét anyaegyházzá lőnek, és a régi rozzant helyett, egy új paplakot építettek. Ezekben pedig Pető János gondnoknak volt nevezetes része, ki buzgó tevékenységet fejtett ki egyháza érdekében.

II. Az egyes l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k alatti események. A XVI. és XVII. századbeli k.-semjéni ref. lelkészek emlékezete fenn nem maradt. Az egyházmegyei levéltár a következőkről emlékezik:

 1) 1704. Ecsedi Márton.

2) 1720. Szentmártoni Mózes.

3) Az 1725-iki vizitáció a lelkészt nem nevezi meg, egyedül csak kihágó természetét említi.

 4) 1726. vagy talán régebben is ott lakott Udvarhelyi György, egész 1728-ig.

Az 1726-iki vizitáció a lelkészi szolgálatról következőleg rendelkezik: „Die Solis duae conciones, una in ecclesia

altera, scilicet filia; una etiam in ecclesia matre; diebus gregariis singulis vicibus. “

5) 1728. Solymosi József dislokáltatott ide, ki hivatalából letétetett.

 6) 1729.Kegyes Ferenc.

7) 1730-ban Gödöllei István.

8) 1731 —1733. Sárai András lévita, kiért a kibocsátási dijat is megfizették hallgatói, csakhogy legalább 3 évig maradjon ott. Dicsérték és szívesen maraszták; de betegsége és a Szamoson járás miatt nem maradt.

9) 1733—36. Szigeti Zsigmond, kit szintén szívesen marasztottak.

10)1737—39. Bodoki Mihály.

 11) 1840—42. Gyalai Sámuel.

12) 1742—45. Bodoki Sámuel. 1743-ban — midőn Gyarmatra mentek a vizitációra az elöljárók — marasztják ; 1744. panaszolnak ellene, hogy nem katekhizál s hétköznap nem olvas bibliát. Ugyanekkor igy ir a vizitáció: „Illustrissima domina terrestris Mária Perényi (talán valamelyik Kállayné) petit ministrum, qui literas scribere et perlegere dextere sciat. u A semjéniek más papot kérvén, ezt felelte nekik a vizitáció: „Kevés most a pap, — hihetőleg a pestis miatt; — jobb ezzel maradónk, mint semmivel.“ 1745-re ismét nem marasztják. Ugyanekkor vizsgálatot rendel az egyházmegye a parókhián 3 ciuteremben verekedők ellen ;a kik azonban nem a pap cselédeihez tartoztak.

 13) 1745—48. Szilágyi Miklós. 1748-ban nem akart maradni,azzal mentvén magát, hogy a földesúrtól sokat szenved, a ki békóval és tömlöccel fenyegeti. Keér ellen panaszol, hogy nincs nálok egyházi fenyíték; a k . . . át, káromkodót 4 poltrára büntetik. Innen Simába ígérkezett.

14)1748. Harasztkereki Gergely, beteges ember.

15) 1749. Szatmári M. János.

16) 1750—58. Radnóti János.

17)1758. Mogyorósi András.

18) 1759. Tótfalusi Miklós.

19) 1762—64. Vásárhelyi Kelemen. 1763. és 1764-ben panaszolnak ellene, hogy Keéren mindig későn végzi a vasárnap reggeli lelkészi szolgálatot. Mocsi Istvánt hívták helyette ugyanekkor; de ebbe a vizitáció bele nem egyezett.

 20) 1765—71. Mogyorósi András, mindvégig kedvelt pap.

 21) 1771—77-ig nem szól a vizitáció Semjénről.

22) 1776—88. Debreceni Ferenc. 1776 tavaszán, ha előbb nem, már Semjénben lakott s mindvégig kedvelt papja volt. 1783-ban Keér el akart válni; ugyanekkor állíttatott fel ott a külön tanítóság, a melylyel a papi jövedelem csonkulást szenvedett.

23) 1788—89. Gáti József.

24) 1790. Illyési József.

 25) 1791. Pesti József.

26) 1792—95. Kovács Márton. Hasztalan maraszták, maradni nem akart.

 27) 1795-re dislokáltatott Kassai Sámuel.

28) 1797. Szabó János.

29) 1798. Ketzeli Ferenc.

30) 1800—1806.Csepelyi Mihály. 1802-ben a parókhia rongyos.

31) 1806.Kiss Mihály. Ennek halála után még ez évben

32) Tardi Mózes.

33) 1807—11. Szél György.

34) 1811— 15. Pelsőczi Mihály. Kedvellik; de mivel a fizetést szorosan megkívánja: változik.

 35) 1815—18. Őri József.

 36) 1818—22. Dobos András.

37) 1822—28. Kuróvszki György.Alatta Semjén nem akarja az iskolát megcsinálni; a tanitást pedig megkívánja, holott a papiakon a tanításra alkalmas helyiség nincsen; Keér pedig azt követeli, hogy estvére kereszteljen nálok, ne reggel midőn az istenitisztelet végzésére átmegy: mindezeknél fogva változik.

38) 1828. Füsiis Dániel. Mind a papiak, mind a templom siralmas állapotban van.

39) 1829—30. Illyés István, később f.-gyarmati pap.

 40) 1830. Gáthy István.

 41)1831—40. Dobos András, ki másodízben lakott itt.

 42)1840—42. Somodi Molnár Ferenc, jelenleg cz.-dányádi lelkész.

 43) 1842—65. Kiss Péter, ki itt halt meg.

 44)1865—74. Varga Menyhért, az előbbinek segéde, ki Keérre ment át.

 45) 1874 óta Balogh Áron, előbb borzovai lelkész. III. Iskolaügy és tanitók. Semjénben kezdettől fogva a lelkészek tanították az iskolát; ámbár koronként külön tanítókra is akadunk; igy p. 1852. Szegedi István.1863. Kolumbán Bálint. 1865—66. Székely János. 1867 —71. Tömöri Pál. 1872—74. Szombati János. 1875. Kolumbán Bálint. 1877. Bornemiszsza Imre.IV. Belhivatalnoki fizetések, a) Lelkészi fizetés 1705: 1) Minden ágytól adnak 1 frtot, ha 3-an vannak is egy háznál. 2) Minden frt. után 1 — 1 véka búzát. 3) 1 boglya szénát minden háztartók. 4) 1 szekér fa minden udvartól azon mód szerint. 5) A Kállay uraktól ezelőtt tizedrészt adtattak. 6) Esztendős zsellér dénár 24. Azontúl dr. 51, '/, véka búza. Azontúl úgy fizessen mint a lakos.7) Keresztelés dr. 24; esketés frt. 1; halotti prédikáció frt. 1; hal. éneklés dr. 24. (Bélteki Matric. Us. 85. lap.) 1801: 29 v.-frt., 7 köböl rostált búza, 20 szekér széna, 27 szekér fa, 3 v.-frt. stoláre, 2 fordulón 3 köblös föld,melyet az ekkla szánt, 1 ford. 2 boglyás kaszáló. (Belhiv. fizet, öszszeg. kim. 1801.) 1877: 20 köböl kétszeres élet; 72 frt. széna-váltság; 7 öl kemény tűzifa, udvarára szállitva; 13 hold szántóföld; 20 hold rét, mely csak száraz időkben használható s a lelkészi állomás újból állítása alkalmával bocsáttatott az egyház közvetlen birtokától ; a stolárék. b) Tanítói fizetés 1877: 7 köböl kétszeres, 2 öl kemény tűzifa udvarára szállitva, 7 katasztralis hold és1000 □ öl föld, de a mit az iskola teljes elkészültéig az egyház használ; tandíjul m.-e. 16 frt., minden tanítványtól 40 krt számítván, m.-e. 40 véka szemes tengeri s ugyananynyi csirke.

V. T e m p l o m , t o r o n y s h a r a n g o k . U r a s z t a l i készletek. Egyházi és iskolai épületek; ingó és in g atlan javak. A régi templom fából volt s helyette szilárd anyagból egy újabb ízlésű díszes templomot épített a semlyéni hívek buzgalma, mely 1867-ben készült el. Bádogos tornyában 2 harang függ, az egyik mintegy 1 % mázsást 1799-ben öntötte Cserépi Ferenc Rettegen, Erdélyben, az egyház költségén; a kisebb 1 mázsást 1846-ban Kovács Mihály egyháztag ajándékozta.

Urasztali eszközök: 9 darab részint fehér patyolat, részint selyem és másnemű terítő. Ezek közül 1 fehér patyolaton ezen körirat olvasható: „Én vagyok az életnek ama kenyere stb.“ ; 1 kis rózsaszín selyemkendő

Jezik Simon izráelita; 1 nagyobb selyemteritő pedig Petőh Pál gondnok ajándoka 1870-ből. Ezen térítők legnagyobb részt aranyfonal- és vörös selyemmel vannak hímezve. Továbbá: 2 db. cin-tányér 1641-, 1 db. aranyos szélű ezüst pohár 1644 és 1 cin kanna 1644-ből s 1 boros korsó.

Az egyházi és iskolai épületek közül a mostani papiak (lásd I. cikk) igen kényelmes új épület; az iskolaépület pedig a régi papiak, de a mely maholnap teljesen alkalmatlanná lesz. Ezek a templommal együtt a tűz ellen biztositvák.

Ingatlanok: közvetlen egyházi birtok: 41 hold s 77 □ öl rét és 23 hold s 100 CD® szántóföld; továbbá 3 h. szántóföld végrendeleti hagyomány. Lelkészi állomány: 13 hold s 100 D° szántóföld. Tanítói állomány: 7 holds 1000 □ * sz.-f. A holdak 1600 □ ölével számítva.

Az egyház ingóságait az anyakönyvek (1777 óta) s különböző jegyzőkönyveké s az 1833. készült parókhiális pecsét, teszik.

VI. Népesség. 1801: Lelkek száma 96. 1877: Lelkek sz. 386, újházas. sz. 2, szülött, sz. 20, konfirmált. 8, halott, sz. 13. Iskolások. 1877: tanköt. 6—12-ig 56, iskolába jár 44, részben járt 6, nem járt 6.